Ez az alkotóelem egy négy sávos tetős nyomtervet helyez a csatornákra (a folyásfenék-vonalok között) mindkét oldalon, megtartva a szükséges lejtést és átforgatási tartományokat. Ez az alkotóelem különbözik a TörtLapBevonásÉlekKözött alkotóelemtől, mert átfedi a meglévő vízlevezető csatornákat egy ismert hossz-szelvénnyel a szegély felületén, és nem az ismert perempontok között hozza létre az átfedést.
A csatolási pont (közel) az alkotóelem tetőpontja. Mivel az alkotóelem sávokat helyez a tető mindkét oldalára, ezért ez a csatolási pont általában a kiindulási vonali ponton található. Elrendezési módban ez a pont egybeesik a tetőponttal, nyomtervi állapotban a pályafület hossz-szelvény pontja (vagy kiindulási vonali jelölőpontja) nem egyezhet meg a tető ponttal, mivel a tetőpont eltolása és szintmagassága a bal és jobb (szegély lapja) eltolási értékekből kerül kiszámításra.
Megjegyzés: Minden méret méterben vagy lábban van megadva, ha nincs feltüntetve más mértékegység. Az összes rézsű a távolság-magasság arányában van megadva (például 4 : 1), ha nincs „%” jellel ellátva.
Paraméter |
Leírás |
Típus |
Alapértelmezett |
---|---|---|---|
Bal oldali vízlevezető csatorna eltolása |
A bal vízlevezető csatorna szegély éle és a csatolási pont távolsága. Ez az érték csak akkor használatos, ha nem kapcsolódik nyomvonal vagy kijelölt pont a bal élhez. |
Numerikus |
6 m és 18 láb |
Jobb oldali vízlevezető csatorna eltolása |
A jobb vízlevezető csatorna szegély éle és a csatolási pont távolsága. Ez az érték csak akkor használatos, ha nem kapcsolódik nyomvonal vagy kijelölt pont a jobb élhez. |
Numerikus |
6 m és 18 láb |
Bal vízlevezető csatorna – Kijelölt pont |
Megadja a burkolat eltolásának meglévő bal élét, és az alkotóelem kezdésének szintmagasságát. (VÁLASZTHATÓ) |
Karakterlánc |
Nincs |
Jobb vízlevezető csatorna – Kijelölt pont |
Megadja a burkolat eltolásának meglévő jobb élét, és az alkotóelem kezdésének szintmagasságát. (VÁLASZTHATÓ) |
Karakterlánc |
Nincs |
Minimális átfedés |
Bevonat minimális mélysége a negyedes pontoknál és a tetőnél. |
Numerikus |
0.1 m és 0.33 láb |
Min. belső % lejtés |
A belső sávok minimálisan megengedett %-os esése, a csatolási ponttól kifelé. |
Numerikus |
-1% |
Max. belső % lejtés |
A belső sávok maximálisan megengedett %-os esése, a csatolási ponttól kifelé. |
Numerikus |
-4% |
Külső min. % esés |
A külső sávok minimálisan megengedett %-os esése, a csatolási ponttól kifelé. |
Numerikus |
-2% |
Külső max. % esés |
A külső sávok maximálisan megengedett %-os esése, a csatolási ponttól kifelé. |
Numerikus |
-6% |
Maximális ráforgatás |
Maximális eséstörés, %-os lejtésben, a tengelyvonalnál. |
Numerikus |
4% |
Min. tető iránytörések |
Tető minimális iránytörése a negyedes pontoknál. |
Numerikus |
0.05 m és 0.16 láb |
Ha a célparaméterek meg vannak adva, akkor a fenti paraméterek (egészen pontosan az eltolások és a kijelölt pontok) figyelmen kívül maradnak.
Ez a szakasz az alkotóelem azon paramétereit sorolja fel, amelyek egy célobjektumhoz, például egy rajzban szereplő felület, nyomvonal vagy hossz-szelvény objektumhoz rendelhetők hozzá. További információért lásd a című részt a(z) AutoCAD Civil 3D felhasználói útmutató súgójában.
Paraméter |
Leírás |
Állapot |
---|---|---|
Bal csatornapont |
Megadja a burkolat eltolási értékének bal élét a csatolási ponthoz viszonyítva. Ez a művelet a következő objektumtípusok esetén hajtható végre: nyomvonalak, vonalláncok, vezérlővonalak és földmérési alakzatok. |
Választható |
Jobb oldali csatornapont |
Megadja a burkolat eltolási értékének jobb élét a csatolási ponthoz viszonyítva. Ez a művelet a következő objektumtípusok esetén hajtható végre: nyomvonalak, vonalláncok, vezérlővonalak és földmérési alakzatok. |
Választható |
Bal csatorna hossz-szelvény |
Megadja a burkolat magassági értékének bal élét a csatolási ponthoz viszonyítva. A szintmagasság megadása a következő objektumtípusok esetében hajtható végre: hossz-szelvények, 3D vonalláncok, vezérlővonalak és földmérési alakzatok. |
Választható |
Jobb oldali csatorna hossz-szelvény |
Megadja a burkolat magassági értékének jobb élét a csatolási ponthoz viszonyítva. A szintmagasság megadása a következő objektumtípusok esetében hajtható végre: hossz-szelvények, 3D vonalláncok, vezérlővonalak és földmérési alakzatok. |
Választható |
EGFelsőFelület |
Ha a hossz-szelvények nincsenek megadva a burkolatmagasság bal/jobb éléhez, akkor ez a felületmagasság lesz a magassági érték (értelem szerűen a bal és jobb oldalon). |
Szükséges |
Paraméter |
Leírás |
Típus |
---|---|---|
Bal külső sáv % lejtése |
Bal külső sáv %-os lejtése |
Numerikus |
Bal belső sáv % lejtése |
Bal belső sáv %-os lejtése |
Numerikus |
Jobb külső sáv % lejtése |
A jobb külső sáv %-os lejtése |
Numerikus |
Jobb belső sáv % lejtése |
A jobb belső sáv %-os lejtése |
Numerikus |
Ez az alkotóelem egy iterációs folyamat eredményeként állapítja meg a belső és a külső kapcsolódások elfogadható lejtését. A kezdeti lejtések az alábbiak szerint vannak beállítva. A kapcsolódás esésének módosításakor előfordulhat, hogy a hozzáigazított kapcsolódások kívül kerülnek a tervezési tűréshatárokon. Ha 10 iterációt követően nem születik meg a megoldás, akkor egy üzenet jelenik meg, és a folyamat leáll.
Burkolat bal oldali éle
A csatolási ponttól a burkolati pont bal élének elhelyezése az alábbiak alapján történik: (a) a „Bal csatornapont” célparaméteren keresztül futó nyomvonal helye, (b) ha ez nincs megadva, akkor a hozzárendelt kijelölt ponton (Bal csatornapont) alapul, vagy (c) ha ezek egyike sincs megadva, akkor az alapértelmezett (Bal oldali vízlevezető csatorna eltolása) eltolási értéken alapul.
Ehhez hasonlóan a pont magassága a következők alapján kerül kiszámításra: (a) Bal csatorna hossz-szelvény célparaméter, (b) ha ez nincs megadva, akkor a szoftver az „EGFelsőFelület” logikai hozzárendelésből állapítja meg a felület magasságát, vagy (c) ha ezek egyike sincs megadva, akkor a hozzárendelt kijelölt pont határozza meg a magasságot. Hibaüzenet jelenik meg, ha ezek közül egyik feltétel sem teljesül, és a nyomterv nem jön létre.
Burkolat jobb oldali éle
A csatolási ponttól a burkolati pont bal élének elhelyezése az alábbiak alapján történik: (a) a „Jobb oldali csatornapont” célparaméteren keresztül futó nyomvonal helye, (b) ha ez nincs megadva, akkor a hozzárendelt kijelölt ponton (Jobb oldali csatornapont) alapul, vagy (c) ha ezek egyike sincs megadva, akkor az alapértelmezett (Jobb oldali vízlevezető csatorna eltolása) eltolási értéken alapul.
Ehhez hasonlóan a pont magassága a következők alapján kerül kiszámításra: (a) Jobb csatorna hossz-szelvény célparaméter, (b) ha ez nincs megadva, akkor a szoftver az „EGFelsőFelület” logikai hozzárendelésből állapítja meg a felület magasságát, vagy (c) ha ezek egyike sincs megadva, akkor a kijelölt pont határozza meg a magasságot. Hibaüzenet jelenik meg, ha ezek közül egyik feltétel sem teljesül, és a nyomterv nem jön létre.
Negyedelőpontok és Tetőpont eltolások
A bal és jobb perempont közötti távolságot elosztja néggyel, hogy megkapja a két negyedelőpontot és a tetőpontot. Ezeknek a pontoknak a szintmagasságát úgy kapjuk meg, ha hozzáadjuk a minimális átfedési mélységet a meglévő felülethez ezeknél az eltolásoknál.
Belső és Külső burkolati rézsűk
Az előző lépések eredményeként létrejött átfedési kapcsolódások ellenőrzésre kerülnek, hogy a külső és belső sáv Eséstoleranciáján belül legyenek. Ha az esések a tűréshatáron belül vannak, akkor egy egyszerű átfedésről van szó, melyet az alábbi ábra szemléltet.
Ha az átfedési kapcsolódások túl mélyek, vagy ha a Maximális ráforgatásnál nagyobb érték van a tengelyvonalon, vagy a Tető minimális iránytörése nincs megadva, akkor néhány vagy az összes kapcsolódás a maximális lejtést veszi fel. Maratási felületek kerülnek beillesztésre, hogy tartsák a minimális átfedési mélységet a negyedelőpontoknál és a tengelyvonalnál.
Ha az átfedési kapcsolódások túl sekélyek, akkor az átfedés mélysége megnő, hogy elérje a minimális lejtést. Ha ez túl nagy törést eredményez, akkor további igazításokra és maratásra kerülhet sor. A következő diagram bemutatja az átfedést a maratási esetben.
Speciális esetek
Pozitív rézsű akkor lehet az egyik belső kapcsolódáson, ha a másik belső kapcsolódás negatív rézsűvel rendelkezik, ahogy ez az alábbiakban látható.
Elrendezési módban ez az alkotóelem két sávot helyez a csatolási pont mindkét oldalára. Az első két élpont a bal/jobb eltolások alapján kerül elhelyezésre. A bal és jobb pont szintmagasságát (elrendezési módban) úgy kapjuk meg, ha kivonjuk a tetőmagasságot a csatolási pont koordinátájából. Ezután a „Tetőpont” félúton található a két pont között. Mivel azonban az alapértelmezések megegyezne a bal és a jobb oldal esetében is, ezért az alapértelmezés szerint a tetőpont megegyezik a csatolási ponttal. A sáv rézsűk elrendezési módban megegyeznek a „Min. % külső/belső lejtés” értékével. A burkolat vastagsága egyenlő a Bevonat minimális mélységével.
A következő táblázat azoknak az ilyen típusú alkotóelemeknek tartalmazza a pont-, kapcsolódás- és alakkódjait, amelyekhez van kód hozzárendelve. A táblázatban nem szerepelnek azok az alkotóelemek, amelyekhez nincsenek pont-, kapcsolódás- és alakkódok hozzárendelve.
Pont, kapcsolódás vagy alak |
Kód |
Leírás |
---|---|---|
P1, P5 |
FSSz |
Sáv élei a pályafelületen |
P6, P10 |
FSSz_Szőnyegezés |
Sáv élei az átfedésen |
P3 |
Tető |
Tető (rézsűtörés) a pályafelületen |
P8 |
Tető_Szőnyegezés |
Tető (rézsűtörés) az átfedésen |
P2. P4 |
SávTörés |
Rézsűtörési pont a negyedelő pontoknál |
P7, P9 |
SávTörés_Szőnyegezés |
Rézsűtörési pont a negyedelő pontoknál az átfedési felületen |
L1, L2, L3, L4 |
Felső, Burkolat |
Pályafelület felülete |
L5, L6, L7, L8 |
Átfedés |
Átfedési felület |
S1 |
Átfedés |
Átfedési terület |