A módosítók használatával létrehozhatja a modell háromdimenziós alakzatait.
A „módosító” egy általános kifejezés, amely bármilyen műveletet jelölhet, amely a modell alakzataira hatással van. A hossz-szelvények létrehozása után a módosítók használatával kihúzhat, hozzáadhat vagy kivonhat alakzatokat, és söprést végezhet egy hossz-szelvénnyel egy útvonal mentén. A módosítók használatával vágósíkokat és átmenet alakzatokat is létrehozhat.
Az Alkatrészkészítő hatféle módosítót tartalmaz: kihúzás, útvonal, átmenet, vágósík, logikai összeadás és logikai kivonás. A Kihúzásmódosító az alkatrész-modellezésben leggyakrabban használt típus, és általában ez biztosítja a modell alakzatának alapját. Amikor hossz-szelvény kihúzásával hoz létre egy alakzatot, megadhatja, hogy az alakzat hogyan módosítsa az alakot. A következő műveletek lehetségesek: felezősík, sík, tól-ig vagy árnyékoló.
A felezősík kihúzásnál egy hossz-szelvény képviseli a kihúzás közepét, és a hossz-szelvény söprése a középvonal mindkét oldalától egyenlő távolságra történik.
Felezősík Kihúzásmódosító alkalmazása
A sík kihúzás a hossz-szelvény söprését a hossz-szelvény és egy adott munkasík között végzi el. Ha a munkasík egy referencia munkasík, akkor a kihúzás frissül a munkasík elmozdításakor.
Sík Kihúzásmódosító alkalmazása
A tól-ig kihúzás a hossz-szelvény söprését két munkasík között végzi el.
Tól-ig Kihúzásmódosító alkalmazása
Az árnyékoló kihúzás a hossz-szelvény söprését a normális, vagyis merőleges tengelyétől egy adott távolságban végzi el. A kihúzás átfordítható, így a hossz-szelvény söprése az alapértelmezett normálissal ellentétes irányban történik.
Árnyékoló Kihúzásmódosító alkalmazása
Az útvonal módosító a hossz-szelvény söprését egy útvonal geometria mentén végzi el. Egy vonal, ív, vagy más geometria kezdő és végpont hossz-szelvénye alapján hoz létre egy 3D alakzatot. A kiinduló- és végpont hossz-szelvény lehet különböző.
Útvonal módosító alkalmazása
Meghatározhatja a 3D alakzat létrehozásához használt szakaszok számát is.
Az átmenet módosító egy átmeneti testet hoz létre két hossz-szelvény között. Az átmenet tartalmaz egy kiinduló- és egy végpont hossz-szelvényt, amelyek nem lehetnek egyazon munkasíkon. Pontreferenciákkal biztosítható, hogy a hossz-szelvények igazodjanak egymáshoz a két munkasík között, noha a középpontjaiknak nem kell igazodniuk.
Átmenet módosító alkalmazása
A vágósík módosító kettévág egy alakzatot, és csak az egyik részt tartja meg. A vágósík módosító lehetővé teszi, hogy egy alakzat végét lejtéssé alakítsa át, és így bonyolultabb alakzatokat, például légkiömlőnyílást is létrehozhat. A vágósíkot a normálisának, vagyis merőleges tengelyének vontatásával módosíthatja, hogy egyéni lejtéseket hozzon létre. A módosító hosszának változása a vágósíkot is frissíti.
Vágósík módosító alkalmazása
A Boole kapcsolódás módosító két alakzatot ad össze, és így hoz létre egy alakzatot. Ez a módosító az összeadás alapkoncepcióját használja: egy geometrián belüli geometria összeadáskor eltűnik. Ez a módosító akkor hasznos, ha olyan alkatrészmodelleket hoz létre, amelyek a rajzba illesztve ugyanúgy kell, hogy kinézzenek, ahogy a modellben létre lettek hozva.
Boole kapcsolódás módosító alkalmazása
A Boole kivonás módosító egy alakzatból egy vagy több másik alakzatot von ki, és így hoz létre egy új alakzatot. A Boole kivonás módosító az alakzat létrehozásakor egy alap képletet használ: a kivonandó objektum eltávolításra kerül az alap objektumból. Hogy ez látható eredménnyel járjon, a kivonandó és az alap alakzatnak metszenie kell egymást. Ha az alakzatok nem metszik egymást, a kivonandó objektum eltávolítása semmi látható változást nem okoz a modellben.
Boole kivonás módosító alkalmazása