A poligon egy zárt határokkal rendelkező objektumtípus. A poligonok információt tárolnak a belső és külső határokról, és a beléjük ágyazott vagy hozzájuk csoportosított más poligonokról.
A poligonok olyan területeket jeleníthetnek meg, mint például városhatárok, országhatárok, államhatárok, épületek és házhelyek. Ezen kívül összetettebb objektum típusok, például szigetek megjelenítésére is használhatók.
A poligonok más poligonokat is tartalmazhatnak.
Példa: Egy államtérkép állhat például egy egyszerű poligonból egy külső határral, amely az államot jeleníti meg, belső határokkal, amelyek tavakat jelenítenek meg, és azok határain belüli határokkal, amelyek szigeteket jelenítenek meg. Az országtérképek állhatnak például az egyes államokat jelképező önálló poligonokból.
A következő táblázat néhány, a poligonok szerkezetének leírásához használt kifejezést definiál.
| Kifejezés | Leírás |
|---|---|
| Határok | Zárt határok, melyek felépítik a poligont. A poligonoknak lehetnek több egymást nem metsző határaik vagy a határaikba ágyazott határaik. |
| Kiegyenlítés | Az a folyamat, amelyben újragondoljuk, hogy melyik határvonalak külsők, melyek belsők. A beágyazott határvonalak váltakozva számítanak külsőnek és belsőnek. Vagyis, a legkülső határvonal külsőnek számít. Egy ebbe ágyazott határvonal belsőnek számít. Egy belső határvonalba ágyazott határvonal külső határvonalnak számít. |
| Belső határ | Beágyazott határ, amely teljes egészében egy külső határon belül található. |
| Külső határ | A legkülső határa bármely különálló határhalmaznak, amely meghatározza a poligont vagy egy olyan határ, melyet egy belső határ vesz körül. A poligonoknak lehet számos nem beágyazott és beágyazott külső határa. |
Határok tanulmányozása
A lenti ábrán két poligon látható, egyenként három határral. A baloldalinak két diszkrét külső és egy belső határa van. A belső határ beágyazásra került a második diszkrét külső határba. A jobboldalinak szintén két külső és egy belső határa van. Viszont itt a második külső határ került beágyazásra a belső határba.
A poligon objektumok egy fastruktúrát tartanak fenn, hogy nyomonkövethetők legyenek a határok, és azonosíthatók a beágyazottsági szintek. A lenti ábra megmutatja a különböző fastruktúrákat, a fent megjelenített két objektumhoz. Az első poligon fa két ágat tartalmaz, míg a második csak egyet.
A külső és belső határok mellett létezik egy Feliratozás határtípus is. Ez a határ a belső határok tulajdonságaival rendelkezik, de csak a kitöltés minta megjelenítésére van hatással, és a program figyelmen kívül hagyja, ha a poligon objektum területének vagy belsejének kiszámítására kerül sor. Elsődleges célja az, hogy lehetővé tegye feliratozások hozzáfűzését a rajzhoz anélkül, hogy a poligon kitöltés mintája elhomályosítaná a feliratozást. A feliratozás jellemzően szövegből vagy blokkokból áll.