A parancsmakrók tartalmazhatnak parancsokat, speciális karaktereket és DIESEL-kifejezéseket vagy AutoLISP-programkódot.
Meghatározását követően a makró hozzárendelhető egy parancshoz a parancs Makró tulajdonságának módosításával a Felhasználói felület testreszabása szerkesztőben (Windows) vagy a Testreszabás párbeszédpanelen (Mac OS).
A makrókkal meghatározhatók azok műveletek, amelyeket a rendszernek egy felhasználói felületi elem használatakor kell végrehajtania. A makró olyan egyszerű is lehet, mint egy parancs (például kör), és tartalmazhat speciális karaktereket (például ^C^C).
A ^C^C_.kör \1 makró például egy 1 egységnyi sugarú kört rajzol. Az e makrót meghatározó összetevők magyarázatát a következő táblázat tartalmazza.
|
A KÖR makró összetevői |
||
|---|---|---|
|
Alkotóelem |
Alkotóelem típusa |
Eredmény |
|
^C^C |
Speciális vezérlőkarakterek sorozata |
Az Esc billentyű kétszeri lenyomásával egyenértékű sorozat. |
|
_ |
Speciális vezérlőkarakter |
Azt jelzi, hogy az utána következő parancsnak nem a lokalizált, hanem a globális parancsnevet kell használnia. |
|
. |
Speciális vezérlőkarakter |
Azt jelzi, hogy az utána következő parancsnak nem az esetleg létező újradefiniált parancsot, hanem az eredeti parancsdefiníciót kell használnia. |
|
KÖR |
Parancsnév |
Elindítja a KÖR parancsot. |
|
Speciális karakter |
A szóköznek ugyanaz a hatása, mint amikor egy parancs használatakor lenyomja a szóköz billentyűt. |
|
|
\ |
Speciális vezérlőkarakter |
Felhasználói bevitelre várva szünetelteti a parancs futását, ami ebben a példában a kör középpontjának felhasználó általi megadásáig tartó szüneteltetést jelenti. |
|
1 |
Bemeneti érték |
Meg kell válaszolni a kör sugarára vonatkozó kérdést, ami ebben a példában 1 egység. |
Egy, a felhasználói felületen lévő gombra kattintva a rendszer végrehajtja az ahhoz rendelt makrót a program aktuális környezetében. Ez azt jelenti, hogy a makró megpróbál válaszolni az aktuális promptra. Ha biztos szeretne lenni benne, hogy párhuzamosan nem fut aktív parancs a makró végrehajtásakor, akkor a makró előtt használja a ^C parancselemet előtagként. Bár a legtöbb parancsot egyetlen ^C karakterpár is megszakítja, a méretezési parancsok esetén ^C^C kell ahhoz, hogy visszatérjen a parancsprompthoz, a -FÓLIA parancs aktuális opciójából pedig csak a ^C^C^C lép ki. Ajánlott a ^C^C alkalmazása, mivel a legtöbb parancs esetén ennek használatával lehetséges a megszakítás.
Egy makróban minden karakternek, még egy üres szóköznek is komoly jelentése van. A makró végére helyezett szóközt a rendszer a Szóköz vagy az Enter billentyűnek a parancs befejezésére irányuló lenyomásaként értelmezi.
Az AutoCAD vagy AutoCAD-alapú termék beépített parancsai elé előtagként egy pont (.) karaktert kell írni. A pont karakter lehetővé teszi a szabványos parancsok használatát akkor is, ha azok definícióját a DEFTÖRÖL paranccsal törölték. Ezzel kiszámíthatóvá teszi a makró használatát más, ugyanazzal a testreszabási (CUI/CUIx) fájllal rendelkező számítógépeken.
A makrók első létrehozásakor azok készítői általában a számukra ismert nyelven használják fel a parancsok neveit és a beállításértékeket használja. Minden egyes parancs és beállítás rendelkezik egy helyi és egy globális névvel, ami lehetővé teszi, hogy használhatóak legyenek az AutoCAD által támogatott összes nyelven. Nem angol nyelvű támogatás esetében mindössze be kell illeszteni az aláhúzás karaktert (_) minden egyes parancs vagy beállítás elé. Az aláhúzás karakter jelzi az AutoCAD program számára, hogy a parancsnevet vagy beállításértéket annak végrehajtása előtt le kell fordítani.
Az Egyetlen objektum kiválasztási mód megszakítja a Válasszon objektumokat prompt normális ismétlését a szerkesztőparancsokban. Egy objektum kiválasztása és bármilyen más promptra történő válaszolás után a parancs befejeződik.
Tekintse meg a következő példában lévő makrót:
^C^C._erase single
Ez a makró lezárja az aktuális parancsot, és elindítja a RADÍR parancsot Egyetlen objektum kiválasztása módban. A makró elindítása után kiválaszthat egy objektumot, vagy rákattinthat a rajzon egy üres területre, ahol megadhatja az ablakos/metsző kijelölést. A rendszer törli az ezekkel a módszerekkel kijelölt objektumokat.
Ha létrehozott egy makrót, akkor azt esetleg többször is ismételni kívánja, mielőtt tovább lép egy másik parancsra. A makróban a csillag (*) valamely parancs előtt azt jelzi, hogy a rendszer addig futtatja a parancsot, amíg le nem nyomja az Esc billentyűt, vagy el nem indul egy ^C kezdetű makró.
A következő példa makrói a parancsot ismétlik meg:
*^C^C._move Single *^C^C._copy Single *^C^C._erase Single *^C^C._stretch Single Crossing *^C^C._rotate Single *^C^C._scale Single
Néhány makróhoz speciális záróelem szükséges. A SZÖVEG parancs leállításához például az Enter, nem pedig a Szóköz billentyűt kell lenyomni, és egyes parancsok befejezéséhez nem elég egyszer lenyomni a Szóköz vagy az Enter billentyűt.
Két speciális megoldás létezik ezekre a problémákra.
Hasonlítsa össze a következő makrókat:
ucs ucs ;
Az első példa megkezdi az FKR parancs végrehajtását, és mivel a vonal szóközben végződik, a Szóköz billentyű lenyomását szimulálja. A következő prompt jelenik meg:
Adja meg az FKR origóját, vagy [Lap/Elnevezett/Objektum/Előző/Nézet/Világ/X/Y/Z/Ztengely] <világ>:
A második példa megkezdi az FKR parancs végrehajtását, szimulálja a Szóköz billentyű, majd az Enter billentyű lenyomását, amivel elfogadja az alapértelmezett értéket (Világ).
A makrók karakterei úgy jelennek meg a parancspromptban, mintha a billentyűzeten írta volna be őket. Ezt a megjelenítés-kettőzést úgy hívják, hogy visszhangzás. A MENUECHO rendszerváltozóval letilthatja a makróvisszahangzást. Ha az elembevitel során a tájékoztató szövegek és a promptok be vannak kapcsolva, akkor azokat a ^P makró előtti elhelyezésével ideiglenesen kikapcsolhatja. Használhatja továbbá makróban a ^Q karakterpárt is, amellyel letilthatja a parancssori előzményekből származó összes prompt és bemenet megjelenítését.