Egy felhasználói vonaltípus meghatározható pontok, szóközök vagy kötőjelek különböző mintáival. Ehhez hozzon létre vagy szerkesszen egy vonaltípus-definíciós (LIN) fájlt szövegszerkesztő használatával. A meghatározás után az egyéni vonaltípusokat bármelyik rajzfájlba betöltheti, és használhatja abban azokat.
Az egyes vonaltípusok definiálása a vonaltípus-definíciós fájl két-két sorában történik. Az első sor tartalmazza a vonaltípus nevét, valamint az esetleges leírást. A második sor a tényleges mintát leíró kód.
A második sornak az A (alignment, azaz illesztés) karakterrel kell kezdődnie, ezt a mintázatleírók listája követi, amely a felemelt tollal készült szakaszokat (üres szakaszokat), a leengedett tollal készült szakaszokat (vonásokat), valamint a pontokat definiálja. A sort pontosvesszővel (;) kezdve megjegyzéseket is írhat a LIN-fájlba.
A vonaltípus-definíció formátuma
*linetype_name,description A,descriptor1,descriptor2, ...
Például a PONTVONAL nevű vonaltípus definíciója a következő:
*DASHDOT,Dash dot __ . __ . __ . __ . __ . __ . __ . __ A,.5,-.25,0,-.25
A példa egy olyan ismétlődő mintázatot ad meg, amely egy 0.5 rajzegység hosszú vonalszakasszal kezdődik, ezt követi egy 0.25 rajzegység hosszú üres rész, majd egy pont, és ismét egy 0.25 rajegység hosszú vonalszakasz. Ez a minta ismétlődik a vonal teljes hosszában, és egy 0.5 rajzegység hosszú vonalszakasszal fejeződik be. A vonaltípus a következő módon jelenik meg.
__ . __ . __ . __ . __ . __ . __ . __
A LIN-fájlokat ASCII formátumban kell menteni, és a .lin fájlkiterjesztést kell használni.
A vonaltípus neve mezőben szereplő névnek csillag (*) karakterrel kell kezdődnie, és egyedi, leíró jellegű névnek kell lennie.
A vonaltípus leírása segítséget nyújt a vonaltípus elképzelésében a LIN-fájl módosításakor. A leírás megjelenik a Vonaltípus-kezelő és a Vonaltípusok betöltése/újratöltése párbeszédpanelen is.
A leírás nem kötelező, és tartalmazhatja a következőket
Ha elhagyja a leírást, ne tegyen vesszőt a vonaltípus neve után. A leírás nem lehet hosszabb 47 karakternél.
Az illesztés mező az egyes vonalak, körök és ívek végének igazítását szabályozza. A program csak az A típusú illesztést támogatja, amely garantálja, hogy a vonalak és ívek végpontjai vonással kezdődjenek és végződjenek. A típusú illesztést kell megadnia, ehhez egy A karaktert kell az illesztés mezőbe beírnia.
Tételezzük fel például, hogy KÖZPONTI névvel egy olyan vonaltípust hoz létre, amely a középvonalak esetén gyakran használt ismétlődő vonás-pont sorozatból áll. A program úgy illeszti a vonás-pont sorozatot az egyes vonalakra, hogy a végpontok egybe essenek. A vonal elején és végén ilyen szakaszok helyezkednek el, legalább fél hosszúságban kirajzolva. Ha szükséges, az első és utolsó vonást a program meghosszabbítja. Ha egy vonal még ahhoz is túl rövid, hogy egy vonás-pont sorozatot tartalmazzon, a program folytonos vonalat rajzol a végpontok között. Ívek esetében leengedett tollal rajzolt szakasszal fog a vonal kezdődni és végződni. Végpontok nélküli körök és más objektumok esetén a program a vonás-pont sorozat beállításával biztosítja a folytatólagos megjelenítést.
Vonaltípusonként 12 vonáshosszt adhat meg, amennyiben azok kiférnek egy 80 karakteres sorba a LIN-fájlban. Csak egyetlen teljes ismétlődő mintázatot kell megadnia a mintázatleírással megadott vonaltípus-mintázatban. A vonaltípus megrajzolásakor az alkalmazás az első mintázatleírót használja a vonalak kezdéséhez és befejezéséhez. A kezdő és befejező vonások között a minta a megadott sorrendben rajzolódik ki, a második értéknek megfelelő vonással kezdve. A minta szükség szerint az első vonással kezdve ismétlődik.
Az A típusú illesztéshez az szükséges, hogy az első megadott vonás hossza 0 vagy annál nagyobb legyen (leengedett tollal). A második vonás hosszának kisebbnek kell lennie 0-nál, ha felemelt tollal rajzolt szakaszra van szüksége, és nagyobbnak nullánál, ha folyamatos vonaltípust hoz létre. Az A típusú illesztéshez legalább két vonást kell meghatároznia.