Minden pont és vektor valós számpárokból vagy számhármasokból áll. A pont egy helyet, a vektor pedig egy irányt (vagy eltolást) ad meg a térben.
Néhány KAL függvény, így a pld és a plt, egy pontot ad eredményül. Más függvények, így a nor és vec, egy vektort adnak vissza.
Egy pont vagy vektor egy szögletes zárójelek közé ( [ ] ) írt valós számhármas: [r1,r2,r3]
A p1, p2 stb. jelölési mód pontokra utal. A v1, v2 stb. jelölési mód vektorokat jelöl. A rajzokon a pontok pontokként, a vektorok pedig nyílban végződő vonalakként jelennek meg.
A KAL támogatja a bármilyen formában kifejezett pontokat.
|
Pontformátumok |
|
|---|---|
|
Koordináta-rendszer |
Pontformátum |
|
Poláris |
[táv < szög] |
|
Hengeres |
[táv < szög, z] |
|
Gömb |
[táv < szög1 < szög2] |
|
Relatív |
A @ előtagot használja [@x,y,z] |
|
VKR (az FKR helyett) |
A * előtagot használja [* x, y, z] |
Egy pont vagy vektor következő komponenseit hagyhatja el: a nulla koordinátaértékeket és a jobb oldali szögletes zárójelet megelőző vesszőt.
Érvényes pontjelölések:
[1,2] ugyanaz, mint a [1,2,0]
[,3] ugyanaz, mint a [0,0,3]
[ ] ugyanaz, mint a [0,0,0]
A következő példában a pont a relatív gömbi koordináta-rendszerben a VKR-hez viszonyítva került megadásra. A távolság 1+2=3; a szögek 10+20=30 fokosak és 45 fok, 20 percesek.
[ *1+2<10+20<45d20"]
A következő egy érvényes pont, amely aritmetikai kifejezéseket tartalmaz komponensként:
[2*(1.0+3.3),0.4-1.1,2*1.4]
A következő példa a Végpont tárgyrasztert és a [2,0,3] vektort használja a kiválasztott végponttól eltolt pont kiszámítására:
vég + [2,3]
A kiszámított pont az X irányban 2, a Z irányban 3 egységgel kerül eltolásra a kiválasztott végponttól.