Kényszerek hozzáadásával szabályokat hozhat létre, amelyek meghatározzák, hogyan változhat egy alkatrész alakja vagy mérete.
A modell geometriájától függően szükség lehet egy vagy több kényszer hozzáadására, hogy meghatározza a modell alakját vagy méretét. A kényszerek olyan szabályokat érvényesítenek, amelyeket a modellnek be kell tartania. A kényszerezés korlátozza a modell alakbeli vagy méretbeli változását, amelyet „szabadsági foknak” hívnak. Egy körnek például két szabadsági foka van: az átmérője és a középpont helye. Ha a középpont és az átmérő adott, a kör teljesen kényszerezett, és ezek az értékek nem változnak. A kényszerek határozzák meg a mértani alakzatok közötti kapcsolatokat: például azt, hogy két jellemző merőleges, párhuzamos, érintő, koncentrikus vagy azonos a felezőpontjuk, illetve a sugaruk.
A kényszerek a méretekkel együtt határozzák meg a modell alakját és méretét. Bármikor módosítja a modellt, a geometria az alkalmazott kényszereknek megfelelően fenntartja az alakzatok közötti kapcsolatokat. Kényszerek hozzáadásával jelezheti a tervezési szándékot. A modell geometriáját alapul véve meghatározható például egy párhuzamos kényszer két vonal között. Kényszer hozzáadásával két vonal hosszúsága egyenlővé tehető.
Geometria kényszerek alkalmazásakor továbbra is elemezze a modellt, és szükség esetén helyezze át és módosítsa a kényszereket. Ahogy egyre tapasztaltabb lesz, egyre inkább el tudja majd dönteni, hogy mely kényszerek alkalmazásával érheti el a tervezési célt. Néhány kényszer csak vonalak esetében működik, míg mások csak ívek, körök vagy pontok esetében.
Érintő kényszer alkalmazása
Párhuzamos kényszer alkalmazása
Merőleges kényszer alkalmazása
Koncentrikus kényszer alkalmazása
Az Alkatrészkészítőben tíz kényszertípus létezik. A következő lista ismerteti ezeket a kényszereket, és az alakzatokat, amelyekre alkalmazhatók.
- Érintő
-
Meghatározható egy íves geometria (például kör vagy ív) és egy vonal vagy egy másik íves geometria között. Két görbét érintővé tesz, még akkor is, ha fizikailag nincs közös pontjuk. Az érintőt általában arra használják, hogy egy vonalat ívhez vagy körhöz kényszerezzenek.
- Párhuzamos
-
Iránnyal rendelkező geometria párok, például vonalak között határozható meg. Két vagy több vonalat egymással párhuzamosra igazít.
- Merőleges
-
Iránnyal rendelkező geometria párok, például vonalak között határozható meg. A választott vonalakat úgy igazítja, hogy derékszöget zárjanak be.
- Koncentrikus
-
Pontok és körök bármilyen összeállításához meghatározható. A geometriák középpontját ugyanarra a helyre rögzíti. A leggyakoribb használatai: kör körhöz, ahol megegyezik a két kör középpontja, kör ponthoz, ahol a pont egybeesik a kör középpontjával, és a pont ponthoz, ahol a pontok egybeesnek.
- Egybeeső
-
Egy pont és bármilyen geometria között határozható meg. Két pontot (lehet középpont is) egymáshoz rögzít. Természetesen a pontnak a geometrián kell feküdnie.
- Egyenlő távolság
-
Két geometria pár között határozható meg. Az első geometria pár közötti távolság rögzíti a második geometria pár közötti távolságot. Az egyenlő távolság kényszerek nem határozzák meg a tényleges távolságot. A geometria párok a következők lehetnek: pontok és vonalak bármilyen összeállításban, koncentrikusan kényszerezett két kör vagy ív, vagy koncentrikusan kényszerezett pont és kör vagy ív.
- Egyenlő sugár
-
Két kör vagy két ív között határozható meg. A két kör vagy ív sugarát egyenlő értékűre állítja be. Az egyenlő sugár kényszerek nem határozzák meg a sugár értékét.
- Felezőpont
-
Meghatározható egy pont és két másik pont vagy vonal között. A pont egyenlő távolságra van a másik két geometriától. A felezőpont kényszerek nem határozzák meg a távolságot. Leggyakrabban arra használják, hogy egy pontot egy vonal felezőpontjához kényszerezzenek.
- Szimmetrikus
-
Két azonos típusú geometria és egy vonal között határozható meg. A két geometria szimmetrikusan helyezkedik el a vonal két oldalán. A szimmetrikus kényszer nem kényszeríti a geometriákat, hogy egymás pontos tükörképei maradjanak.
- Normálvektor
-
Egy görbe és egy vonal vagy egy másik görbe között határozható meg. (Két vonalat nem lehet normalizálni; ehelyett a merőleges kényszer használható.) A görbék metszik egymást és az érintőik iránya a metszéspontban merőleges egymásra. Gyakori használata egy vonal kényszerezése egy ellipszis normálisához.