Információk a görbeszakaszkódokról

Tulajdonság	Példa	Leírás
Görbe kezdete: olyan kód, amely az aktuális pontot egy vagy több görbeszakasz (ívszakasz) kezdőpontjaként adja meg.	EP1 BC	Az EP1 az aktív alakzat neve, és folytatódik az aktuális pontig, a „ ” (szóköz) az Alakzat-/kódelválasztó, a BC azt jelzi, hogy az aktuális pont ívszakaszok kezdete. Ebben a kódban az aktuális pont a görbe kezdőpontja. A következő azonos alakzatnevű pontot a rendszer az ív egy pontjának tekinti, a harmadik azonos alakzatnevű pont pedig a görbe végpontja, ha nincs a <Görbe kezdete> kódnak megfelelő <Görbe vége> kód.
Görbe vége: a <Görbe kezdete> kóddal együtt használt kód, amellyel háromnál több ponttal rendelkező görbék határozhatók meg. Az ívek pontjait nem kell sorban megadni.	101 … EP1 BC 112 … EP1 123 … EP1 134 … EP1 145 … EP1 EC	Az EP1 az aktív alakzat neve és az aktuális pontig folytatódik, a „ ” (szóköz) az Alakzat-/kódelválasztó, az EC pedig azt jelzi, hogy az aktuális pont az ívszakaszok vége. A vonalrajz feldolgozó folyamata a <Görbe kezdete> kódtól <Görbe vége> kódot keres. Ha megtalálja a <Görbe vége> kódot, akkor a rendszer a <Görbe kezdete> és a <Görbe vége> kód közötti összes pontot felhasználja az alakzat ívszakaszainak elhelyezésére. A görbék minden egyes ponton áthaladnak (a VLEDIT/[ív] illesztése beállításhoz hasonlóan). Ha egy <Görbe kezdete> kód után nincsen <Görbe vége> kód, akkor a program egy hárompontos ívet alkalmaz az alakzatra.
Kör: a kör alakzat kezdetét jelző kód. Ez a kód megállítja a vonalrajzot az előző ponton, ha két- vagy hárompontos körről van szó. Az egypontos kör egy sugár értékkel a pont összekötése parancshoz hasonlóan működik. A vonalrajzkód megáll, és a program új kört hoz létre a sugár felhasználásával, a pontot pedig középpontnak használva. A két- és hárompontos körök a kezdési parancsokhoz hasonlóan létrehoznak egy új alakzatot, és befejeznek egy azonos nevű aktív alakzatot.	POOL CIR5.0	A POOL az alakzat neve, a „ ” (szóköz) az Alakzat-/kódelválasztó, a CIR a <Kör> kód, és egy új kör alakú alakzatot hoz létre, amelyben az aktuális pont a sugárpont, az 5.0 pedig a kör sugarának értéke. Az alakzat magassága az aktuális pont magasságával egyezik meg. Ez a példa csak az aktuális pontot használja középpontként, és a <Kör> kódot közvetlenül a sugár követi. Az 1. módszer csak az aktuális pontot használja középpontként, és a <Kör> kódot közvetlenül a sugár követi. A 2. módszer két egymást követő ponttal határozza meg a kör alakú alakzatot. Az első pont a középpont helyét adja meg, a második pedig a magasságot és a sugarat. A 3. módszer három ponttal határozza meg a kör alakú alakzatot. A program mindhárom pont magasságát felhasználja, és vonal helyett ívvel folytatja a záródást.
Pont a görbén: olyan kód, amely azt jelzi, hogy az aktuális pont egy görbeszakaszon található.	EP1 OC	Az EP1 megfelel egy aktív alakzat nevének, a „ ” (szóköz) az Alakzat-/kódelválasztó, az OC pedig a Pont a görbén kód. Az alakzat folytatódik, és a program görbén található pontnak tekinti a pontot. Ha nincs egyezés aktív alakzattal, akkor lehetséges, hogy az EP1 OC egy pontkódolási hiba.
Görbe illesztése - nincs görbe: a következő ábrán minden földmérési pontnak ugyanaz az EP1 alakzatneve, és mindegyik vonalpont (nincs <Görbén található pont> kód, amely görbepontot jelezne, sem pedig <Görbe kezdete> kód). Ennek az eredménye egy kapcsolódó vonalszakasz-sorozat.
Görbe illesztése - egy pont a görbén: a következő ábrán minden pontnak ugyanaz az EP1 alakzatneve, és egy földmérési pont görbepontként van kódolva (OC <Görbén található pont> kód). A létrejövő alakzatnak lesz egy kiszámított ívvégpontja (PC) és egy érintési pontja (PT), a görbe pedig áthalad a ponton.
Görbe illesztése - hárompontos görbe: a következő ábrán minden pontnak ugyanaz az EP1 alakzatneve, és három egymást követő görbepont van (OC <Görbén található pont> kód, vagy BC <Görbe kezdete> kód a görbe kezdeténél). A létrejövő alakzatban az első EP1 pontban lesz a görbe kezdete (BC), a harmadik EP1 pontban a görbe vége (EC), a második EP1 ponton pedig áthalad a görbe.
Görbe illesztése - többpontos görbék: a következő ábrán minden pontnak ugyanaz a CL1 alakzatneve, és több mint három egymást követő görbepont van OC <Görbén található pont> kóddal, vagy a görbeszakaszokon található pontnak BC <Görbe kezdete> kódja van, és a görbeszakaszok végpontjának EC <görbe vége> kódja van. A létrejövő alakzatban az első CL1 pontban lesz a görbe kezdete (BC), az utolsó CL1 pontban pedig a görbe vége (EC). Az összetett ívek és ellenívek a BC alakzat töréspontja és az EC alakzat töréspontja közötti összes ponton áthaladnak.