A hossz-szelvények elsődleges funkciója egy vízszintes nyomvonal felületi magasságainak megjelenítése.
A hossz-szelvények segítségével megjelenítheti a kijelölt útvonal menti, vagy egy adott tartományt átszelő terepet. Különböző típusú hossz-szelvények léteznek: felületi hossz-szelvények, elrendezés hossz-szelvények, rávetített hossz-szelvények, gyors hossz-szelvények és nyomterv hossz-szelvények.
Az elrendezés hossz-szelvények két típusú ívet használnak: homorú és domború lekerekítéseket. A homorú lekerekítések dombokra vagy bármely olyan más helyre tehetők ahol a lejtés csökken. A domború lekerekítések három típusa: a pozitívtól a negatív fele haladó szintezés, pozitívról pozitívra és negatívról negatívra:
A homorú lekerekítések völgyekre vagy bármely olyan más helyre tehetők ahol a lejtés növekedik. A homorú lekerekítések három típusa: a negatívtól a pozitív felé haladó lejtés, negatívról pozitívra és pozitívról pozitívra:
A távolság hossz-szelvény egy másik, az úttervezésnél gyakran használt hossz-szelvény. Bár az út tengelye adja meg a fő vízszintes nyomvonalat, a tengelyjeltől bizonyos távolságra számos vonalas alakzat is szerepel az úttervben, például a forgalmi sáv széle, az árkok és a járdák. Ezen távolságok hossz-szelvényei egy nyomterv felületének jobb átlátása érdekében egymáshoz és a hossz-szelvény középvonalához viszonyítva is elemezhetők. A távolság hossz-szelvények az összes, esetlegesen meglévő távolság nyomvonalaktól függetlenül létrehozhatók és kezelhetők, annak ellenére, hogy a tervezési folyamatban mindkettő felhasználható.
Egy felület hossz-szelvény létrehozásakor adja meg, hogy az dinamikus vagy statikus. Egy dinamikus hossz-szelvény a felület magasság változásai következtében automatikusan módosul. Ilyen változás például: a vízszintes nyomvonal elmozdítása vagy a felület szerkesztése. A statikus hossz-szelvény nem más mint maga a terep annak létrehozásakor, és nem reagál a felület változásaira.
A hossz-szelvények, a hossz-szelvény nézetnek nevezett hálóban jelennek meg grafikus vonalként. Hossz-szelvény nézetet rendszerint a felületi hossz-szelvények megtekintésekor hoz létre. Ezután ugyanabban hálóban rajzolja meg az elrendezési hossz-szelvényeket, amelyek megmutatják a két felület közötti magasságkülönbséget. A hossz-szelvények létrehozhatók és elmenthetők egy rajzban, majd később, a hossz-szelvénynézet létrehozásakor megtekinthetők.
Egy gyors hossz-szelvény segítségével a felület magasságait tekintheti meg egy objektum vagy a kijelölt pontok mentén. Ez a gyors hossz-szelvény ideiglenes használatra készül, és a program nem menti el a rajzban.
A hossz-szelvény objektum a vízszintes nyomvonal része. A vízszintes nyomvonalnak meg kell lennie ahhoz, hogy meghatározza a hossz-szelvény útvonalát a terepen keresztül. Ha egy vízszintes nyomvonalat szerkeszt, miután dinamikus felület hossz-szelvényeket hozott létre annak mentén, a hossz-szelvényeket automatikusan módosítja a program.
A hossz-szelvénynézet objektum is függ a vízszintes nyomvonaltól. A nyomvonal hossza a hossz-szelvény nézet háló vízszintes kiterjedését, a nyomvonal szelvényezése pedig a vízszintes tengelyek feliratozását szabályozza. A hossz-szelvénynézet függőleges tartalmai választható módon kapcsolódnak a hossz-szelvénynézet egyik hossz-szelvényéhez. Beállíthatja a függőleges kiterjedés mértékét egy rögzített értékre is, bár az általában dinamikusan kapcsolódik valamelyik hossz-szelvényhez. A dinamikus kapcsolódás biztosítja, hogy a hossz-szelvény nézetben mindig legyenek hálóvonalak a hossz-szelvények alatt és felett is.
A hossz-szelvény nézet tartalmazhat vetített objektumokat, például pontokat, vezérlővonalakat vagy AutoCAD blokkokat. Ezen objektumok helyszínrajzi nézetben léteznek és egy hossz-szelvény nézetbe vannak vetítve, így megjeleníthetők a hossz-szelvényhez viszonyítva.