A rajzok megnyitásakor és megjelenítésekor mérhető teljesítmény javításához növelje a rendszermemória mennyiségét, valamint válasszon olyan operációs rendszert, amely képes a nagy méretű memória kezelésére. Ez különösen a nagyobb modelleken végzett munka esetében igaz.
Az AutoCAD és az AutoCAD-alapú termékek minimális RAM-követelményeiről további információt a Rendszerkövetelmények című oldalon talál.
A modell mérete és bonyolultsága gyakran meghatározza azt, hogy az alkalmazás milyen gyorsan fut. Ha megnövekedett merevlemez-használatot tapasztal, az annak a jele, hogy a rendszer a meglévő fizikai memóriánál többet igényel, ezért adatokat továbbít a lapozófájlba (a virtuális memóriába).
A lapozófájl egy elkülönített adatterület a háttértárolón, amelyet úgy kezel az operációs rendszer, mintha az fizikai memóriaként (RAM) állna rendelkezésre. Alapvetően a háttérfájl jelenti azt a határt, amely az AutoCAD folyamat teljes virtuális méretét korlátozza. Gyakorlati szabály, hogy a háttérfájlt a rendszer fizikai memóriájának háromszorosára kell konfigurálni. Ez elég magasra teszi a határt ahhoz, hogy megakadályozza a háttérfájl átlépését. A telepített fizikai memóriával vagy a virtuális memória adatterületének lefoglalásával kapcsolatban tekintse meg az operációs rendszer Súgóját és támogatási információit.
A grafikai gyorsítótárfájlok létrehozása és karbantartása a teljesítmény optimalizálása és az összetett geometriával rendelkező objektumok, például a 3D szilárdtestek, a nem háló felületek és a lemezek újragenerálási sebességének növelése érdekében történik. Ezek a gyorsítótárfájlok megmaradnak a rajzolási munkamenetek között, és a GraphicsCache alatti . . .\AppData\Local\Autodesk\. . . mappába lesznek elmentve. A fenntartható grafikai gyorsítófájlok maximálisan engedélyezett számát és összesített méretüket a CACHEMAXFILES és CACHEMAXTOTALSIZE rendszerváltozó korlátozza. A korlátok túllépése esetén a legrégebbi gyorsítótárfájlok törlése automatikusan megtörténik.