A bekezdéses szöveg objektumok igazítása vezérli a szöveg illesztését és a szövegfolyamot a szöveg beillesztési pontjához viszonyítva. A szöveg balra vagy jobbra igazított a határoló kerettől függően, mely meghatározza a szöveg szélességét. A szöveg a beillesztési ponttól kezdődik, mely a létrehozott szövegobjektum közepén, alján vagy tetején található.
Bekezdéses szövegben több oszlop létrehozásához és szerkesztéséhez használja a helyi szövegszerkesztő oszlopbeállításait és -fogóit. Az oszlopok fogók segítségével történő szerkesztése révén azonnal megtekintheti a végrehajtott módosításokat.
Az oszlopok szerkesztésével kapcsolatos főbb szabályok a következők: Az oszlopszélesség és az oszlopköz állandó. Az oszlopköz az oszlopokat elválasztó térköz. Az oszlop magassága állandó, és csak a befogadóképességénél nagyobb mennyiségű szöveg hozzáadása vagy a szerkesztési fogó áthelyezése esetén módosul.
Az oszlopok helyi szövegszerkesztőben történő használatakor az oszlopok egy keretben helyezkednek el. A vonalzó átfogja az összes oszlopot, de csak az aktuális oszlopban aktív.
Ha egyéni magasságú oszlophoz ad hozzá szöveget, az oszlopmagasság még abban az esetben sem módosul, ha a meglévő szöveg már kitölti az oszlopot. Ilyenkor a szöveg átfolyik egy másik oszlopba. A szöveg oszloptöréssel is átfolyatható a következő oszlopba. Az oszloptörés beszúrásakor a program azt feltételezi, hogy az oszlop aktuális magassága rögzített.
A vonalzón található csúszkák mutatják a szöveg behúzását a befoglaló keret bal oldalához viszonyítva. A felső csúszka a bekezdés első sorának, az alsó a bekezdés többi sorának behúzását szabályozza.
A vonalzón látható hosszabb vonalak az alapértelmezett tabulátorpozíciókat mutatják. Ha saját tabulátorpozíciókat ad meg, a vonalzón ezeknek a felhasználói tabulátorpozícióknak a helyén kis jelek láthatók. A jelek megmutatják a tabulátorpozíció típusát – bal, közép, jobb vagy tizedes.
Bekezdéses szövegben beállíthatja a bekezdések igazítását, valamint bekezdés- és sorközét. A bekezdések igazítása az aktuális vagy kiválasztott bekezdések előtti és utáni térközt adja meg. A bekezdéses szöveg sorközét a szöveg bármely sorának alapvonala (alja) és a következő sor alapvonala közötti távolság adja meg. A sorköz megváltoztatása az aktuális vagy kijelölt bekezdésekre érvényes, nem egyes sorokra.
A bekezdéses szövegekben létrehozható listajeles lista (felsorolás), betűjeles vagy számozott lista vagy egyszerű vázlat. Ha hozzáad vagy töröl egy elemet, vagy felfelé illetve lefelé mozgatja egy szinttel, a lista sorszámozása automatikusan hozzáigazodik. Eltávolíthatja és újraalkalmazhatja a felsorolást a legtöbb szövegszerkesztőben használatos módszerekkel formázva.
Listaformázás alkalmazásakor megadható kitöltött kör, nagy- vagy kisbetűk, illetve számok. A kiválasztott listatípusra az alapértelmezett beállítások érvényesek. A betűket vagy számokat pont karakter követi. A beágyazott listák dupla kitöltött kört, betűt vagy számot használnak. Az elemek behúzása a Bekezdéses szövegszerkesztő vonalzóján található tabulátorok segítségével történik.
Alapértelmezés szerint minden listaként megjelenő szövegre a lista formázás érvényes. A program azokat a szövegeket tekinti listának, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
Listák beírásakor a következő karakterek használhatók írásjelként számok vagy betűk után, ezek azonban felsoroláshoz nem alkalmazhatók:
Karakter |
Leírás |
---|---|
. |
Pont |
: |
Kettőspont |
) |
Bezáró zárójel |
> |
Bezáró hegyes zárójel |
] |
Bezáró szögletes zárójel |
} |
Bezáró kapcsos zárójel |
A törtalakú szöveg elnevezés a bekezdéses szöveg objektumok és többszörös mutatók karaktereire alkalmazott tört- és tűrésformátumokra utal. A törteket és tűréseket szimbolizáló karaktereket a különféle szabványoknak való megfelelés érdekében formázni lehet.
Különleges karakterekkel adhatja meg a kijelölt szöveg törtalakú formátumát.
Alapértelmezés szerint a program a perjel, kettős kereszt jel vagy kalap előtt vagy után álló numerikus karaktereket automatikusan törtalakúvá alakítja. Tűréskarakterek törtalakú formázása esetén a program a plusz jel (+), a mínusz jel (-) és a tizedespont (.) karaktert is automatikusan formázza.