Olyan simított görbét hoz létre, amely áthalad az illesztési pontok halmazán vagy megközelíti azokat, illetve amelyet egy vezérlőkeret csúcspontjai határoznak meg.
A SPLINE parancs nem egyenközű racionális B-spline (NURBS) nevű görbéket hoz létre, amelyeket az egyszerűség kedvéért spline-görbéknek hívunk.
A spline görbéket illesztési pontokkal vagy vezérlő csomópontokkal lehet meghatározni. Alapértelmezés szerint az illesztési pontok egybeesnek a spline görbével, a vezérlő csomópontok pedig egy vezérlőkeretet határoznak meg. A vezérlőkeretekkel kényelmesen alakítható a spline. Mindkét módszernek megvannak az előnyei.
A vezérlő csomópontok és a vezérlőkeret megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez válassza ki vagy törölje a spline kijelölését, vagy használja a VPMEGJELENÍT és a VPELREJT parancsot. Az AutoCAD LT program vezérlő csomópontjaival létrehozott spline-görbék esetében viszont csak a spline kijelölésével jelenítheti meg a vezérlőkeretet.
A promptok attól függően változnak, hogy az Illesztés vagy a VCS (vezérlő csomópontok) lehetőséget választja-e a létrehozási módszerként (Módszer opció).
A spline-görbe első pontját adja meg, ami az aktuális módszertől függően az első illesztési pont vagy az első vezérlő csomópont.
További splineszakaszokat hoz létre, amíg le nem nyomja az Enter billentyűt.
Bezárja a spline-görbét az utolsó és az első pont egybeesőként történő definiálásával. A zárt spline-görbék alapértelmezés szerint periodikusak, és a hurok teljes hosszán fenntartják a görbületi folytonosságot (C2).
Azt adja meg, hogy a spline-görbét illesztési pontokkal vagy vezérlő csomópontokkal hozza-e létre a program. (SPLMETHOD rendszerváltozó)
Harmadfokú B-spline-görbét határoz meg olyan illesztési pontok megadásával, amelyeken a spline-görbének át kell haladnia. Ha a tűrés értéke 0-nál nagyobb, akkor a spline-görbének minden pontnál a megadott tűrési távolságon belül kell lennie.
Vezérlő csomópontok megadásával hoz létre egy spline-görbét. Ezzel a módszerrel elsőfokú (lineáris), másodfokú, harmadfokú stb. spline-görbéket hozhat létre egészen a tizedfokú görbékig. A spline alakjának beállítása a vezérlő csomópontok mozgatásával gyakran jobb eredményekhez vezet, mint az illesztési pontok mozgatása.
2D vagy 3D másod- vagy harmadfokú spline-illesztett vonalláncokból hoz létre megfelelő spline-görbéket. Az eredeti vonalláncot a program megtartja vagy elveti a DELOBJ rendszerváltozó beállításának megfelelően.
A következő promptok kapcsolódnak az illesztett pont módszerhez.
Megadja a csomópont-parametrizálást, a sok számítási módszer egyikét, amely meghatározza, hogyan történjen az egy spline-görbe egymást követő illesztési pontjai közötti összetevő görbék simítása. (SPLKNOTS rendszerváltozó)
A spline kezdőpontjának érintőlegességi feltételét határozza meg.
A spline végpontjának érintőlegességi feltételét határozza meg.
Megadja a távolságot, amellyel a spline eltérhet a megadott illesztési pontoktól. Ha a tűrés értéke 0, akkor a spline közvetlenül áthalad az illesztési pontokon. A tűrés érték minden illesztési pontra vonatkozik a kezdő és a végpont kivételével, amelyeknek mindig 0 a tűrése.
A következő prompt a vezérlő csomópontok (VCS) módszerre vonatkozik. (SPLMETHOD rendszerváltozó)
A létrejövő spline polinomiális fokát adja meg. Ezzel a beállítással elsőfokú (lineáris), másodfokú, harmadfokú stb. spline-görbéket hozhat létre egészen a tizedfokú görbékig.