Adja meg a mezőkód szintaxisát egy földmérési pont leírásához.
A program ezt a szintaxist használja, amikor vonalrajzokat földmérési adatok importálásával vagy újraimportálásával dolgoz fel, vagy a Vonalrajz feldolgozása parancsot használja.
Megadja a vonalrajzkód nevét. A vonalrajzkód átnevezéséhez adjon meg egy új nevet, majd kattintson az OK vagy az Alkalmaz gombra.
Megadja a vonalrajzkód leírását.
Kódok: A vonalrajzkódban található összes kódnak egyedinek kell lennie. Ha kettős kódot hoz létre, akkor megjelenik egy figyelmeztető ikon a kategórián és a tulajdonságon is. Mielőtt bezárná a Vonalrajzkódkészlet párbeszédpanelt, meg kell oldania az összes, kettős kódokkal kapcsolatos problémát.
Nem definiált kódok: Ha egy kódhoz nem rendelt hozzá értéket (azaz a karakterlánc/kód üres), a program azt nem használtnak tekinti, és nem is definiálja. A nem definiált kódokra olyan esetekben lehet szükség, amikor régebbi típusú adatgyűjtőt használ, amely esetleg nem rendelkezik elég fizikai kulccsal a kódok támogatásához.
Megadja azt a kódot, amely elválasztja az alakzat nevét a kódtól. Ajánlott a szóköz („ ”) karaktert használni.
Megadja azt a kódot, amely megszakítja a mezőkód kiértékelését. A kivételkarakter után megjelenített karaktereket a program megjegyzésnek tekinti. Kivételkarakterként ajánlott a / (per) karaktert használni.
Megadja, hogy a mezőkód leírásokat a mezőkód kivételkarakter logika megfordításával elemezze, vagyis vonalas grafikai megjegyzés módból kiindulva, majd megjegyzés módba váltással.
Adja meg a következők valamelyikét:
Amennyiben az Igen beállítást használja, az „EP1” első példánya automatikusan létrehoz egy „EP1” nevű új alakzatot.
Ha például a Nem beállítást használja, az „EP1” első példánya nem hoz létre automatikusan egy „EP1” nevű új alakzatot. Ha egy új, „EP1” nevű alakzatot kíván létrehozni, amikor az „EP1” nem egy aktív alakzat, akkor a pontot „EP1 B” néven kell kódolnia, ahol a „B” karakter az aktuális vonalrajzkarakter kezdőkódja.
Megadja azt a kódot, ami azt jelzi, hogy az új alakzat a megadott pontnál kezdődik.
Megadja azt a kódot, ami azt jelzi, hogy egy alakzat a legutolsó törésponttól folytatódik.
Megadja azt a kódot, ami megszakítja az adott alakzatot.
Megadja azt a kódot, ami folytat egy aktív alakzatot az utolsó töréspontjától az aktuális pontig, majd lezárja az alakzatot egy, az alakzat kezdő töréspontjához vezető vonallal.
Megadja azt a kódot, amellyel megadható a relatív vízszintes eltolás az aktuális pontban kezdődő párhuzamos alakzat létrehozásához, vagy egy másik eltolásba való átmenet, ha az aktív alakzatnak már van korábbi vízszintes eltolása. A Vízszintes eltolás kód után egy értéknek kell következnie. Negatív értékű eltolás megadásával balra, pozitív érték megadásával pedig jobbra tolhatja el az aktív alakzatot.
Megadja az aktuális pontban kezdődő relatív függőleges eltolást megadó kódot. A Függőleges eltolás kód után egy értéknek kell következnie. A pozitív értékek hozzáadódnak az aktív alakzat aktuális töréspontjának magasságához, a negatív értékeket pedig kivonja a rendszer az aktív alakzat aktuális töréspontjának magasságából.
Megadja azt a kódot, ami megszünteti az aktív alakzat összes eltolását, és csak az aktív alakzat folytatását engedélyezi.
Megadja az aktív alakzatot egy szakasz segítségével az utolsó ponthoz vagy egy megadott pontazonosítóhoz kötő kódot.
Megadja azt a kódot, ami egy új alakzatot hoz létre (ugyanazon az alakzaton belül) egy, az aktuális pontból a megadott pontazonosítóba vezető vonallal. A megadott pontazonosító a Pont csatlakoztatása kódot követi.
Megadja azt a kódot, amellyel az aktuális pontba érkező szakaszt a megadott számmal tolhatja el.
Megadja a kódot, ami egy <Jobb-forduló> vonalszakaszhoz tartozik, ami lehetővé teszi, hogy további merőleges vagy túlnyúlás (egyenes eltolás) töréspontokat szúrjon be az alakzatba. Az Eltolás értékek, a <Kiterjesztés> és a <Téglalap> kód a <Jobb-forduló> kód után jönnek. A pozitív számok jobb oldali fordulót, a negatív számok bal oldali fordulót jeleznek.
Megadja azt a kódot, amely egy vonalszakasz egyenes kiterjesztésére használható az aktuális ponton keresztül egy pozitív értékkel, vagy negatív érték használatával olyan vonalszakaszhoz, amely nem ér el az aktuális pontig. Például: <Alakzat neve><Elválasztó><Meghosszabbítás><Érték>.
Megadja azt a kódot, ami azt jelzi, hogy az aktuális pont egy görbe (ív) szakasz kezdete. Az ezzel a kóddal rendelkező aktuális pont a görbe első pontja. A következő, azonos alakzatnevű pontot a program a görbén fekvő pontnak tekinti, a harmadik azonos alakzatnevű pontot pedig az ív végpontjának tekinti.
Megadja a <Görbe kezdete> kóddal együtt használt kódot, és több mint három ponttal megadott görbe szakaszok meghatározására szolgál. A vonalrajz feldolgozó folyamata a <Görbe kezdete> kódtól <Görbe vége> kódot keres. Ha megtalálja a <Görbe vége> kódot, akkor a rendszer a <Görbe kezdete> és a <Görbe vége> kód közötti összes pontot felhasználja az alakzat ívszakaszainak elhelyezésére, úgy, hogy a görbék minden egyes ponton keresztül haladjanak (hasonlóan a VLEDIT/Illesztés [görbe] módszer esetén tapasztalt viselkedéshez).
Megadja a kódot, ami megállítja a vonalrajzot az előző pontnál (egy <Vége> kóddal), majd az aktuális pontban létrehoz egy kört három módszer valamelyikének használatával.
Megadja azt a kódot, ami azt jelzi, hogy az aktuális pont egy görbeszakaszon található.