Igazítás
A bekezdéses szöveg objektumok igazítása vezérli a szöveg igazítását és a szövegfolyamot a szöveg beszúrási pontjához viszonyítva. A szöveg balra vagy jobbra igazított a határoló kerettől függően, mely meghatározza a szöveg szélességét. A szöveg a beszúrási ponttól kezdődik, mely a létrehozott szövegobjektum közepén, alján vagy tetején található.
Oszlopok
Bekezdéses szövegben több oszlop létrehozásához és szerkesztéséhez használja a helyi szövegszerkesztő oszlopbeállításait és -fogóit. Az oszlopok fogók segítségével történő szerkesztése révén azonnal megtekintheti a végrehajtott módosításokat.
Az oszlopok szerkesztésével kapcsolatos főbb szabályok a következők: Az oszlopszélesség és az oszlopköz állandó. Az oszlopköz az oszlopokat elválasztó térköz. Az oszlop magassága állandó, és csak a befogadóképességénél nagyobb mennyiségű szöveg hozzáadása vagy a szerkesztési fogó áthelyezése esetén módosul.
Az oszlopok helyi szövegszerkesztőben történő használatakor az oszlopok egy keretben helyezkednek el. A vonalzó átfogja az összes oszlopot, de csak az aktuális oszlopban aktív.
Ha egyéni magasságú oszlophoz ad hozzá szöveget, az oszlopmagasság még abban az esetben sem módosul, ha a meglévő szöveg már kitölti az oszlopot. Ilyenkor a szöveg átfolyik egy másik oszlopba. A szöveg oszloptöréssel is átfolyatható a következő oszlopba. Az oszloptörés beszúrásakor a program azt feltételezi, hogy az oszlop aktuális magassága rögzített.
Tabulátorok és behúzások
A vonalzón található csúszkák mutatják a szöveg behúzását a befoglaló keret bal oldalához viszonyítva. A felső csúszka a bekezdés első sorának, az alsó a bekezdés többi sorának behúzását szabályozza.
A vonalzón látható hosszabb vonalak az alapértelmezett tabulátorpozíciókat mutatják. Ha saját tabulátorpozíciókat ad meg, a vonalzón ezeknek a felhasználói tabulátorpozícióknak a helyén kis jelek láthatók. A jelek megmutatják a tabulátorpozíció típusát – bal, közép, jobb vagy tizedes.
Bekezdés és sorköz
Bekezdéses szövegben beállíthatja a bekezdések igazítását, valamint bekezdés- és sorközét. A bekezdések igazítása az aktuális vagy kiválasztott bekezdések előtti és utáni térközt adja meg. A bekezdéses szöveg sorközét a szöveg bármely sorának alapvonala (alja) és a következő sor alapvonala közötti távolság adja meg. A sorköz megváltoztatása az aktuális vagy kijelölt bekezdésekre érvényes, nem egyes sorokra.
Felsorolás és számozott listák
A bekezdéses szövegekben létrehozható listajeles lista (felsorolás), betűjeles vagy számozott lista vagy egyszerű vázlat. Ha hozzáad vagy töröl egy elemet, vagy felfelé illetve lefelé mozgatja egy szinttel, a lista sorszámozása automatikusan hozzáigazodik. Eltávolíthatja és újraalkalmazhatja a felsorolást a legtöbb szövegszerkesztőben használatos módszerekkel formázva.
Listaformázás alkalmazásakor megadható kitöltött kör, nagy- vagy kisbetűk, illetve számok. A kiválasztott listatípusra az alapértelmezett beállítások érvényesek. A betűket vagy számokat pont karakter követi. A beágyazott listák dupla kitöltött kört, betűt vagy számot használnak. Az elemek behúzása a Bekezdéses szövegszerkesztő vonalzóján található tabulátorok segítségével történik.
Alapértelmezés szerint minden listaként megjelenő szövegre a lista formázás érvényes. A program azokat a szövegeket tekinti listának, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
- A sor egy vagy több betűvel vagy számmal vagy egy szimbólummal kezdődik.
- A betűk vagy számok után központozási jel áll.
- A központozást követő szóköz a Tab vagy a szóköz billentyű megnyomásával hozható létre.
- A szóköz utáni szöveg végén nyomja meg az Enter vagy a Shift+Enter billentyűt.
Listák beírásakor a következő karakterek használhatók írásjelként számok vagy betűk után, ezek azonban felsoroláshoz nem alkalmazhatók:
|
Karakter |
Leírás |
|---|---|
|
. |
Pont |
|
: |
Kettőspont |
|
) |
Bezáró zárójel |
|
> |
Bezáró hegyes zárójel |
|
] |
Bezáró szögletes zárójel |
|
} |
Bezáró kapcsos zárójel |
Halmozott karakterek
A törtalakú szöveg elnevezés a bekezdéses szöveg objektumok és többszörös mutatók karaktereire alkalmazott tört- és tűrésformátumokra utal. A törteket és tűréseket szimbolizáló karaktereket a különféle szabványoknak való megfelelés érdekében formázni lehet.
Különleges karakterekkel adhatja meg a kijelölt szöveg törtalakú formátumát.
- A perjel (/) függőleges irányú, vízszintes vonallal elválasztott törtet hoz létre.
- A kettős kereszt átlós irányú, átlós vonallal elválasztott törtformátumot alkalmaz.
- A kalap (^) szimbólum tűrésformátumot jelent, amely függőleges elrendezésű, és nincs vonallal elválasztva.
Alapértelmezés szerint a program a perjel, kettős kereszt jel vagy kalap előtt vagy után álló numerikus karaktereket automatikusan törtalakúvá alakítja. Tűréskarakterek törtalakú formázása esetén a program a plusz jel (+), a mínusz jel (-) és a tizedespont (.) karaktert is automatikusan formázza.